A gömöri gyapjú

A miskolci Ökológiai Intézet egy meseszép kis határmenti falucskában, Gömörszőlősön folytatja Fenntartható Falu Programját. Ennek keretében működtetik gyapjúfeldolgozó műhelyüket is. A helyiek foglakoztatása révén a szociális gondokat is sikerül enyhíteni. A kártolóműhely elindításával az Intézet példát kíván mutatni a gömörihez hasonló, hátrányos helyzetű kisrégióknak arra, hogyan lehet vállalkozást létrehozni kis beruházással, helyi erőforrásokból.
 A program vezetőivel, Visnyovszky Tamással és É. Kovács Judittal beszélgettünk.

--Miért különlegesek a gömörszőlősi gyapjútermékek?
-- Termékeink alapanyaga minden esetben élő, egészséges állatról nyírt gyapjú. A merinói birka szőre, amelyet használunk, rendkívül finom, vékony szálú. Az ebből készült pulóverek és egyéb kötött termékek viselése kellemes, nem szúrós. Minden termékünk 100% gyapjú tartalmú, nem keverjük hozzá az engedélyezett 5% technikai műszálat sem. Különlegesek a termékeink azért is, mert előállításuk nagyrészt manufakturális körülmények között, kézi munkával történik. 
A műhelyben közel százéves, mára már ipartörténeti értékű gépeken kártoljuk a gyapjút és fonjuk belőle a fonalat. A fonógépből ez az egyetlen működik látogatható formában az országban. 
A műhely "élő múzeumként" működik.
-- Mit jelent a bio-gyapjú fogalma? Mik készülnek ebből az alapanyagból?
-- A juhok tartási körülményeit a Biokultúra Egyesület ellenőrzi, tartásuk egészséges, vegyszermentes környezetben történik. A bio juhtartás rentábilissá teszi a természetvédelmi célú gyepkezelést is. Első sorban babapaplant, babapárnát, babaderékaljat készítünk bio gyapjúból.
De nemcsak biotermék minősítéssel rendelkezünk. A környékbeli asszonyok által kézzel kötött, egyedi tervezésű pulóvereket és sapkákat az Iparművészeti Tanács zsűrizte és sorszámozta. 
A motívumok nagyrészt a helyi szőttesek motívumainak átiratai, melyek egyben egyetemes szimbólumok is (pl. rozmaringos, kakasos, tölgyleveles örvényes, életfás stb.). A vásárló a jelek rajzát, annak angol és magyar nyelvű magyarázatát egy cédulán az áruhoz mellékelve megkapja. 
-- Milyen kedvező tulajdonságai vannak a gyapjú termékeknek?
-- A tisztán gyapjúval töltött takaró kellemesen puha és meleg. Van egy olyan különleges tulajdonsága, hogy nedvesen is melegít. Szinte lélegzik, a gyermek nem izzad meg benne. Nagyszerű hőmérséklet-szabályozó, télen meleg, nyáron hűvös. A gyapjú természetes lanolin-tartalma a legtöbb baba-bőrápoló alapanyaga. A gyapjú használatával elkerülhetők azok az allergiás, asztmás betegségek, amelyeket a szintetikus anyagok esetleg kiválthatnak. A gyapjúpaplanokat kártolt gyapjúból készíttetjük pamutvászon huzatban, felnőtt és gyermek méretben.
-- Alapanyagot, félkész terméket is árusítanak?
-- Árusítunk kártolt gyapjút, gyapjúfonalat is, bár ez nem elsődleges cél. A műhely melletti helyiségben előre bejelentett csoportoknak nemezelés oktatást, nemezelő táborokat is szervezünk.
-- Kikből tevődik ki vásárlóik köre?
-- A termékek jellegéből adódik, hogy az áruk viszonylag magas, de a tömegtermékekkel szemben sok egyedi értékkel rendelkeznek. Tehát meg kell találnunk azt a vásárlói kört, aki ezt a minőséget meg akarja fizetni, aki igényes és egyedi terméket szeret, egy-egy ruhadarabot hosszú ideig szívesen visel és a természetes alapanyagokat részesíti előnyben. Vásárlóink a Gömörszőlősre ellátogató magyar és külföldi vendégek. Ebben az évben az Aggteleki Nemzeti Park munkatársai formaruhájának kiegészítésére hetven pulóvert rendelt meg. 
A beszélgetést lejegyezte: Bezdán Györgyi
 
 

"Az ökonómia: használattan. Az ökológia: együttéléstan. Kitörés az elsajátítás fogalomrendszeréből, áttérés a kímélet fogalomrendszerébe. Az ökonómia csak mennyiségi különbségeket ismer el tárgyak között, melyek szerint azok egymással összemérhetők, helyettesíthetők és eszközként alkalmazhatók. 
Az ökológia csak minőségi különbségeket ismer létformák között..."-- ilyen hangulatú mondatok zúgtak a fejemben az új Lányi-könyvet olvasva. 
A Liget Akadémián is ott szomorkodtunk, előadó és hallgatóság, virtuális kéz a kézben, azon, hogy ma a "nem terjeszkedő termelő/kereskedő" gazdasági nonszensz. Ekkor határoztam el, hogy ellenpéldával szolgálok és bemutatom Balázs Kati és édesanyja boltját, a Szövőházat.
Kati éppen egy kézműves képzésről jött, ahol betlehemi figurákat formáztak csuhéból. Arról kezdtünk el beszélgetni, mit csinált, mielőtt az üzletet megnyitotta.
-- Kirakatrendező-dekoratőr végzettségemmel a Divatáru Nagykernél helyezkedtem el. Az akkoriban újdonságnak számító, nagystílű Kígyó utca butikjainak dolgoztam, és bár szívesen csináltam, valahogy mindig az járt a fejemben, szegény emberek, hogy ilyesmire költenek! Inkább ülnének be a kocsmába, beszélgetnének, és elborozgatnák ezt a pénzt! Aztán textilfestő-bedolgozó voltam. Ugyanazt kellett festenem csecsemőnek és aggnak, csak más színű festékkel. De azt már rég tudtam, hogy mi az, ami igazán érdekel. Még a dekor-suli alatt megtanultam szőni egy boldogkőváraljai asszonytól, aztán Ardai Ildikó iparművész keze alatt egyre több apró fogást ismertem meg. 
-- Lassanként szövő-szakoktató lettem. Legkedvesebb emlékem, amikor a Marczibányi téri "művházban" fogyatékosokat tanítottam szőni. Ez, és egy svédországi utazás, ahol láttam álmaim boltját, vitt rá arra, hogy megnyissam a Szövőházat.
-- Milyen volt ez a bolt?
-- Igazi! Árult nyersgyapjút, fonalat, felvetőt, növényi festékeket, szerszámokat, mindent, ami a mesterséghez tartozik. Egyszerű dolgokat, de jó minőségben.