Hír. Egy kiállítási meghívó marketind-szövegéből:

"Tudja-e Ön, hogy meghatározásra került
az épületek energiaha-tékonyságáról szóló új uniós jogszabály?
A passzívház lesz a jövő építési szabványa Európában.
Az Európai Parlament május 18-án közzétette
az energia-hatékony épületekre vonatkozó
új irányelveket: az EU-ban 2021-től csak zéró energia-
felhasználású házak épülhetnek, az újonnan épülő középületek esetében ennek már 2 évvel korábban(2019-től) teljesülnie kell.
Az unió anyagi támogatást is nyújt az új előírások teljesítéséhez..."

Passzívház -- az aktuális átverés

A passzívház önmagukban igaz részletekből álló hazugság. Csodálatos nyelvünknek szava is van az ilyesmire:

szemfényvesztés.

Azért hazugság, mert bonyolultan, körülményesen, áttételesen közelíti meg az egyszerűt, és ez 'véletlenül' valakiknek nagyon is hasznos. Bár valóban nem az egyetlen eset, amikor a fölösleges sok pénzt hoz.
Ez a mondat a Wikipédia szócikkéből származik: „A ház előzetes terveit, energetikai számításait, kiviteli terveit és részleteit, valamint a kivitelezés folyamatát is dokumentálni kellett, a minősítés megszerzéséhez, ...” Ez azt jelenti, hogy eleve, egyszer s mindenkorra tudják, hogy a jó csakis hogyan jó, s ezt mindjárt törvénybe is rögzítik. Nem elégszenek meg a cél-feltételek megszabásával, a csakis egyetlen módot is kizárólagosítani 'kell'. Jól láthatólag sem maga a lényeg, sem az érdekérvényestési módszer nem lóg ki a sorból, az EU eddig megismert kelléktárából.

1. A passzívház bonyolult, ipari háttértől függő gépészettel telezsúfolt, és szinte csöpög a műanyagoktól, hogy megőrizze azt kis meleget, amelyről azt akarja elhitetni, hogy csak olyan drágán és körülményesen lehet hozzájutni, ahogy ő tud.

2. A környezeti hő nem olyan kevés, hogy patikamérleggel kellene mérni. Ez a szemléletmód a lélegző falakkal együtt a normális emberi életmódot is feláldozza.A passzívház óhatatlanul természetellenes, technokrata, szkafander-életmódot kényszerít a lakóira, a hozzá tartozó szemléletmód beidegződéseivel és pénz-függéssel együtt.

3. A passzívház hiába drága, nem rendelkezik megfelelő tömeggel ahhoz, hogy a környezeti hővel gazdálkodhatna. Még akkor sem, ha -- mint sok esetben -- fel is használ, magába is foglal ilyet. Vagy ha rendelkezik -- lehet, hogy ez lesz a következő lépés a kereslet folyamatos fenntartása érdekében --, az borítékolhatóan ismét csak drága, gyártott építőanyag (lesz).

4. A passzívház témát úgy tálalják, mintha bornírt megoldásainak "mellékhatásai" szükségszerű áldozatok volnának az "energiatakarékosság" szent oltárán. Mindez azonban csak a meztelen profitérdekek érvényesítése, szak- és média-hülyítéssel támogatva.
Az igazi cél: más címeken beszedni az emberektől az eddig "fűtőanyagra" költött pénzt.

Amíg a passzívház a szigetelőhab-özön és sok egyéb 'nélkülözhetetlen' gyártott termék segítségével grammozza a közvetlenül megszerezhető naphő kis részét, addig a nagy részét kizárja -- , hogy "szükséges" legyen hozzá mindaz, amit az EU jogi terrorizmusa aztán ránk is erőltet.

Nem a keveset kell kuporgatni
drága módon, ahogy a 'passzívház' teszi,
hanem olcsó eszközökkel gazdálkodni
a lehető legtisztább ingyen-hővel,
ha erre a természet lehetőséget ad.
Márpedig ad.

Ha a környezeti hővel gazdálkodunk, akkor nem szükséges akkora szigetelés, amilyent csak szintetikus anyagok özönével, és gépészet-erdővel lehetne megvalósítani. Gépészettel azt kell megoldani, amit gravitatív módon nem lehet. De éppen a fűtés és a használati melegvíz területén ugyan mit nem lehet?

Ha a döntési pozícióban lévők tudják, hogy léteznek egyszerű, ezért olcsó -- és ezért tisztességes -- megoldások, és mégsem azokat segítik, (vagyis veszni hagyják) az mit jelent? Hogyan minősíti őket?
És ha nem tudják, az mit? Miközben annyit is elég volna tudniuk, hogy létezhetnek.

A sok, fizikailag lehetséges közül csak egy alternatívát jelentő Sziromfal°-elv
és a passzívház jelenlegi gyakorlata között
olyan éles a szemléleti ellentét,
hogy előbbi együtt mutatkozni sem kíván utóbbival. :-)